Üdvözöllek a lapomon
Nevem: Helen Bereg
A fellegekben szállva társad a boldogság.
|
Kedves Látogató!
Ezen az oldalon a Saját alkotásoknál megtalálsz mindent, amit eddig megalkottam: versek, mesék, cikkek, videók, fotók. A Mindenféle menüpontjainál érdekes, hasznos dolgokkal találkozhatsz. A legfontosabb az IRODALMI PÁLYÁZATFIGYELÉS. Vannak olyan menüpontok, melyeket csak regisztrálás után láthatóak., ezeket regisztrálás után meg tudod nézni és írhatsz is hozzájuk.
Verseimet és egyéb írásiamat, ha tetszenek, nyugodtan elviheted, csak szerepeljen szerzőként a Helen Bereg név. Nagy öröm számomra, ha máshol is látom idézetként.
Nézz körül hátha találsz valamit, ami érdekel. Gyere máskor is, és ajánld barátaidnak, mert örömet szerzel vele.
Utolsó megírt versem:
Jégvirág
Fagy csillámba fagyott ablak,
jégszilánkok rajza gyémántkép,
ujjam hegyén vízzé olvad,
szikrák helyén benéz rám az ég.
Szomorú lelkem holdsugár,
visszavert, Naptól ellopott fény,
melegre vágyó fagycsillám,
mely felolvadna ujjad hegyén.
2010. február 7.
|
"Égből pottyant versek!"
A gyongy-design.gportal.hu oldal versírópályázata.
kattint a kis felhőképre!
A Napkorong Irodalmi Klub Antológia szervezése
(az alábbi kis képre kattintva)
Egy gyertya égjen érte, kit szerettem
és örökké szeretni fogok
Emlékezés
Egy év,
háromszázhatvanöt nap,
többezer perc, másodperc.
Ennyi telt el mióta nem vagy.
Nem több s nem kevesebb.
A hiányt statisztikával leírni nem lehet.
Hiányzol napok megszokott ritmusából.
Reggeli kávé mellől elmaradhatatlan tervek,
voltak, elszálltak, sehol nincsennek.
Ma már csak fél adagnyi fekete ébredés,
fájó csöndben elkortyolt sötét
miértek feletti merengés.
Sírod nem temetőben áll,
belül érzem, naponta fáj.
Aranybetűkkel festett vésett felírat:
Éltél velem éveket, de már nem vagy.
Helen Bereg
|
