
Csak vrni
Vrni, mindig csak vrni.
Reggel percnyi sszelelkezs,
megmelegszem szemed sugarban,
hallgatom lmod mirl sztt mest.
Kezed kutat emlkei utn.
Eltolom, nehogy felforrjon a vgy,
ledobva magamrl minden ruht
parzsl testtel simuljak hozzd.
Vllam blcsje ringatja fejed,
megpihen rajt a ktsgbeess,
e perc tiszavirg nszba halt,
egyszer virgz szerelem-shaj,
volt, nincs, tova szll, feledsbe vsz,
mint bcst int, tvolod kz.
Vrni. Mindig csak vrni.
Mlt les kvei belnk vgtk:
ahol te lsz s ahol n lek,
nha lelkez, kln vilg.
Srgetjk, egyre hajtjuk az idt,
pillanat legyen a vrakozs,
tlljk az egyms nlkl tlttt,
nnn becsap hazugsg poklt.
Mondogatjuk magunknak: j ez gy!
Trelem csokrokat kt a ktsg,
sznes pompja szp jvt gr:
ld tl az idt s tid lesz a menny,
a beteljesls, egy vilg lesz
ahol te lsz s ahol n lek.
2010. janur 31. |